I.Fejezet 3.Rész

Sziasztok, ne haragudjatok, hogy nem hoztam részt, tudom ígértem múltkor, hogy másnapra hozom, de sok dolgom volt! Na hát, szerintem sokan gondoltátok, hogy ki is az a titokzatos fiú, aki a mi kis Malikunkra gondolt az el is találta, ebbe a blogba Zayn NEM híres(!) de remélem így is tetszeni fog  a fanfiction! A mai részbe is sok izgalom lesz, de egy titkot elárulhatók, izgulhattok azon is, hogy Ash elfogad-e  egy ajánlatot..! xx Lucy.

- Oh, bocsánat..! -mondta, majd a szemeimbe nézett, azok a csillogó barna szem párok elvarázsoltak... 

- Öhm, se-semmi baj! - mosolyogtam, majd felálltam, és készültem a lányok után menni, de a fiú vissza rántott.

- Had hívjalak meg egy fagyira, kérlek..! - dobta be a féloldalas mosolyát. - Amúgy Zayn vagyok! 

- Nem bánom..! Egy fagyira meghívhatsz! - nevettem. - Én Ashley, de szólíts csak Ashnek!  

- Oké, akkor gyere! - mosolygott Zayn (megint..) majd megfogta a kezemet és a pulthoz húzott.

- Zayn, én szólok a lányoknak, hogy ne várjanak! -  mutattam Mia és Maya felé, akik kajlán mosolyogtak, Zayn csak bólintott.

- Hahó csajok, Zayn meghívott egy fagyira, öhm vagyis az a fiú akibe bele ütköztem..! Szóval én majd később megyek! - mosolyogtam.

- Oh, bepasizik a barátnőm! - nevetett Mia.

- Hülye! - néztem rá mérgesen, majd vissza mentem Zaynhez.

- Milyen fagyit kérsz? - mosolygott a fiú, "ez mindig mosolyog?" - gondoltam magamba.

- Öhm, csokis kekszet! - mondtam, majd az említett fagyi felé mutattam. 

- Oké..! Elnézést, öhm egy csokis keksz és eper fagyit kérnénk! - mondta a fagyis csajnak Zayn.

- Tessék! - adta át az édességeket a lány.

- Köszi! - mondta Zaynie, és kifizette a fagylaltot.

Én kimentem a fagyizó elé, és leültem a padra, Ő pedig utánam jött.

- Ízlik a fagyi? - tette fel a kérdést 5 perc után.

- Igen. finom! - mondtam. - Na és öhm te itt laksz Londonba? - kérdeztem az "értelmes" kérdést.

- Igen, te? Még nem láttalak annyira erre felé.

- Nem, én New Yorkba lakok, csak táncolni jöttem ide, holnap megyünk vissza ha minden igaz! 

- Oh, értem..- szomorodott(!) el Zayn.

- Baj van? - kérdeztem, aggódva.

- Nincs, csak hát jobban megakartalak ismerni,hisz jó fejnek tűnsz és egy barát sose árt, főleg aki ilyen aranyos! - mondta ki ezeket a gyönyörű szavakat.

- Jaj, Zayn! Jövő héten is fogunk Londonba jönni, mivel még táncolnom kell mások előtt is, és utána pedig Londonba is maradok..! - mondta, majd átöleltem(?)

- És akkor össze tudnánk futni, pl. a London Eye-nél? - kérdezte, én pedig kicsit ledermedtem. A London Eye-hez nem szoktak csak úgy össze futni az emberek..

- Hát, öhm, meg van a számod, majd hívlak! Most viszont megyek szia! - futottam el a fiútól aki furcsán nézett. Utközben mikor már nem futottam elgondolkoztam, *"elhívott fagyizni" "azt mondta aranyos vagyok" "és elakar hívni a London Eyehez" jesszus, remélem nem, ugyan Ash, baromságokat gondolsz, Zaynnek nem tetszhettél meg..! Remélem..*- kezdtem el aggódni a gondolt meneteimből az zökkentett ki, hogy megérkeztem a hotelbe. 

- Szia, na mi volt? - ugrott a nyakamba Mia, mikor felértem a szobánkhoz.

- Zayn elhívott a London Eyehez..- nyögtem ki.

- Hisz ez csodás, igent mondtál? - csillant fel a barátnőm szeme.

- Nem, elfutottam, mert Zayn olyanokat mondott, hogy hát mintha tetszenék neki, de én nem akarom, mert nem érzek semmit se iránta, nem is tetszik, lehet szép a szeme, de más nem! -hebegtem össze-vissza.

- Te hülye vagy! Gondolt már meg, várj, mikor akarna elmenni veled? - kérdezte fura fejjel a barátnőm.

- Jövő héten, amikor jönnék vissza Londonba! 

- Ja, értem. Ash, gondolt már meg..hisz az a fiú jól néz ki, nem mintha nekem tetszene, de nem rossz, és tudom, hogy ő a te stílusod! - mondta magabiztosan a barátnőm.

- Jaj istenem, jó meggondolom..! - mondtam hosszú gondolkodás után.

- Yes..! - mosolygott Mia.

 

*
Hosszas gondolkozás után döntöttem, majd felhívtam Zaynt.
- Ash, szia! - szólt bele a telefonba Zaynie.
- Szia, Zayn, bocsánat, hogy úgy elfutottam, de döntöttem! A válaszóm...